2018. április 30., hétfő

Heti üzenet # 15.

Amikor sok-sok évvel ezelőtt a egy kis iskolában dolgoztam, mindig igyekeztem valamivel meglepni a kollégáimat. Akkor találtam ki a HETI ÜZENET című részt a faliújságon, amivel próbáltam a hetüket vidámabbá, vagy elgondolkoztatóbbá tenni. Arra gondoltam, hogy mostantól hétfőként (ahogy akkor, ott is tettem) mindig megleplek benneteket egy-egy idézettel, gondolattal. Csak úgy.

2018. április 29., vasárnap

Jack Reacher

Alapvetően krimirajongó vagyok. Ezt már sokszor mondtam.
És szeretem a filmeket is. A krimiket is.
Alapvetően kedvelem Tom Cruiset. Mint színészt. A vallását és ami botrányok körül veszik, azt nem, de az az ő dolga, viszont jó színésznek tartom. Ő amolyan ténylegesen felkapott akciószínész. Amikor elkezdte a pályáját, és olyan csöpögős filmekben játszott, mint a Coctail és a Top Gun, azokban nekem nem jött be.
De aztán változott, és megkedveltem.
Amikor láttam ezt a filmet, azt mondtam, hogy ez jó kis film! Ha van kedvetek, és szeretitek az ilyen jellegű filmeket, itt megnézhetitek. Az első rész jó, a második nem annyira.
Amikor egy fegyveres megöl öt embert hat lövéssel, minden bizonyíték a letartóztatott gyanúsítottra utal. A kihallgatás során a gyanúsított csak egy cetlit nyújt át a következő szöveggel: "Kerítsék elő Jack Reachert!" Így kezdődik a rendhagyó hajsza az igazság után, melynek során Jack Reacher egy váratlan ellenféllel kerül szembe, aki mestere az erőszaknak, és súlyos titkot őriz. 

Aztán egyik alkalommal bebolyongtam egy könyvesboltba, és ott pedig rátaláltam erre:
Meg még néhány másik könyvet...
Aztán elolvastam, és tényleg "függő" lettem. Nagyon tetszett, és nehezen tudtam letenni. 
Régen izgultam már ennyit és olvastam el / ki egy könyvet ilyen gyorsan.
Talán annak idején olvastam így, amikor Grisham- és Garden-regényeket olvastam úgy, hogy nem tudtam letenni. 
Kalandosra, érdekfeszítőre sikerült a könyv, és várom, hogy olvassam a folytatásokat. 
Tom Cruise-zal nincs bajom, bár a könyvben egy magas, izmos figura Jack Reacer, ami igazán nem mondható el róla. 
Nem tudom, hogy lesz-e még folytatása a filmeknek, de a könyveket biztosan olvasom még. :)

2018. április 28., szombat

JÉZUS HÍV TÉGED

„Jöjjetek énhozzám…” (Máté 11,28)

Jézus a szüleiteknek és a tanítványainak is ezt mondta: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket!” 
Ő hív és vár Téged, hogy szoros kapcsolatba kerülj vele. Hogy ezt megtehesse, Neked is szükséges keresned Őt személyes imában. Azt szeretné, hogy mindig a közelében légy, Rá gondolj. 
Engem személyesen arra kért Jézus, hogyha találkozom Veled, mondjam ezt el Neked. Így már biztosan hallottad tőlem, de most ismételten megerősítem – mert Jézusom a lelkemre kötötte. De hogyan tudod ezt megvalósítani?

Tanács
Naponta figyelj rá, hogy egyedül, személyesen imádkozz Istenünkhöz, amikor senki nem lát. Csak pár perc a nap elején, vagy amikor ráérsz, és ez az egész napodra jótékonyan kihat. Borulj le térdeidre, adj hálát a sok jóért, amit kaptál. Hívd Őt, hogy segítsen jónak lenni, adjon erőt a követéséhez. Jézusunk készen áll, hogy segítsen, vezessen. Ha jól figyelsz, személyesen szól hozzád, megtapasztalod vezetését. Neked szeretne minden nap üzenni. Így bátorít: „Kiálts hozzám és megfelelek” (Jeremiás 33,3). Ha nap közben úgy érzed, hogy eltávoztál Istenünktől, és nincs lehetőséged egyedül lenni, akkor gondolatban mondj el egy fohászt, pl. „Uram, jöjj, segíts Rád figyelnem, jónak lennem, türelmesnek maradnom!” Így válaszol: „Ne félj, én megsegítelek!” (Ésaiás 41,13)

2018. április 27., péntek

Virslis tarhonya

Van egy családi szállóige, vicc, szösszenet a tarhonyáról a családban. Zsófia kicsi volt, 3 éves körül. Történt egyszer, hogy ebédhez készülődött a család. Közben ez a párbeszéd zajlott le:


Anya (azaz én): - Kérsz tarhonyát?
Zsófia: - Igen, kérek tarfonyát.
Anya: - Nem tarfonya, hanem tarhonya, Hával!
Nimród: - Én is tarfonyát kérek, Hával!
:)

Azóta ez szállóige, és a tarhonya is egyik nagy kedvenc étel nálunk.
Elég gyorsan meg is van ez a finomság. Vega virslivel szoktam készíteni. És bár gyors és sokszor elkészítettem már, valahogy mindig kimaradt, hogy megosszam. És persze le sem fényképeztem még ezt az ételt. Nagyon gyorsan, kb. 30-35 perc alatt kész is vagyunk vele.




Hozzávalók:
1 csomag tarhonya (én a Lidl-ben veszem, mert nem készítek házit, és én szeretem, elégedett vagyok vele), olaj, víz, só, 4 szál  szójavirsli, (paradicsom, paprika, pirospaprika, hagyma)

1. A tarhonyát olajon sötétbarnára pirítom, mert nagy Őm úgy szereti, ha van színe. Megsózom, majd felengedjük vízzel. Nekem kell sózni, mert így is mindig minden sótlanra sikerül.
2. Fedő alatt mérsékelt lángon addig főzzük, míg az összes víz el nem párolog és a tarhonya meg nem puhul. Természetesen párszor jól átkavarjuk.
3. Ezalatt a virslikből a "szokásos módon" ezt úgy szeretem :) - pörköltet készítünk. A szójavirslinek nem kell sok, ott inkább a pörköltalapra kell jobban figyelni. Ez könnyen puhul, nem kell sokáig főzni, én nem is szoktam.
4. A megpuhult tarhonyához keverjük és melegen.
FONTOS SZEMPONT: Nyerset mindig együnk hozzá!

2018. április 25., szerda

Alakulóban...

Nagyon izgatott vagyok... Készülőben van két új gyermektanulmány, amelyet nagy izgalommal és szeretettel készítettem. Alig várom, hogy egybe is lássam...
Jó lesz... remélem...
Nagyon hálás vagyok a szép rajzokért Dávid Orsolyának, és a tördelésért is Hommer Attilának. Évek óta dolgozok velük, és mint mindig, most is fantasztikus munkát végeztek.
A kisiskolások a Biblia világába fognak bepillantani, az ovisok pedig Isten szabályairól és rendjéről tanulnak majd. Nagyon várom!


Ez az oka annak, hogy nem vagyok jelen a blogomon... Úgy tűnik, mintha igen, de tudjátok, azok amolyan beütemezett bejegyzések, amelyek már régen felkerültek.
Nagyon-nagy kihívás volt ez nekem, de nagyon élveztem. A kutatást, a felfedezést, hihetetlen mi mindent fedez fel az ember újra meg újra Isten Igéjében, és nagy élmény volt a reformátorok életében is újra felfedezni Isten csodálatos munkáját.
Nagyon izgatott vagyok, és nagyon remélem, hogy hamarosan jó hírrel szolgálhatok...

2018. április 24., kedd

lebbencs

A mai nap pedig ezt ettük:
Lebbencsleves: a kedvenc levesem. Vagy ahogy nálunk / felénk hívják Pirított tészta leves :) És szerintem ilyet mindenki tud főzni. Gyorsan kész van, és finom is. Én, aki nem vagyok leveses, és jól el is lennék leves nélkül, ezt szeretem, és bármikor meg tudom enni. (Főleg ahogy anyukám készíti.)

1) Összevágtam zöldséget, sárgarépát, burgonyát, karalábét apró kockára. Tettem bele egy kis paradicsomot is, nekem most csak koktélparadicsom volt, abból 2-őt... És megfőztem a zöldségeket a sós vízben. Nem tettem bele semmi mást.
2) A tésztára (amit anyukám készített, szóval jó kis házi), tettem egy kis delikátot meg piros paprikát és olajon megpirítottam. Igen, innen is a neve: Pirított tészta leves.
3) Amikor a zöldségek puhára főttek, akkor JÓL megpirítottam a tésztát, de tényleg jól, és aztán beletettem a levesbe.
A végén tettem bele még egy kis sót, mert én általában sótlanul főzök...

2018. április 23., hétfő

HETI ÜZENET 14. - Mosoly

Amikor sok-sok évvel ezelőtt a egy kis iskolában dolgoztam, mindig igyekeztem valamivel meglepni a kollégáimat. Akkor találtam ki a HETI ÜZENET című részt a faliújságon, amivel próbáltam a hetüket vidámabbá, vagy elgondolkoztatóbbá tenni. Arra gondoltam, hogy mostantól hétfőként (ahogy akkor, ott is tettem) mindig megleplek benneteket egy-egy idézettel, gondolattal. Csak úgy. 


2018. április 22., vasárnap

Irány a Vértes!

Mostanában sokat túrázunk, hiszen itt a jó idő, és az az elvünk, hogy IRÁNY A TERMÉSZET!
Múlt vasárnap egy nagy gyülekezeti túránk volt, azt is szeretném megosztani veletek, de tényleg kevés időm van a gép előtt - minden tekintetben... Látnátok csak most a szobát, ahogy kinéz! ... Vagyis inkább NE!!!

De tudjátok, szombat számunkra a nyugalom napja, és amikor tehetjük, és jó idő van a gyerekekkel szombat délutánonként kimegyünk a természetbe, hogy ott játszhassanak és együtt lehessenek. Közben rácsodálkozunk Isten gyönyörű, teremtett világára is!

Tegnap is volt nálunk egy család, gyülekezeti család-barát, és egy náluk lévő vendégkislány. Egy kisebb túrát csináltunk. Nem is a gyerekek miatt, hanem (szerintem) miattam. :)
Alföldi lányként, aki egyenes terepekhez van szokva, még ennyi, itt töltött év után is azért kemény küzdelem a Vértes. :)
Az út elején...
Tesók...


A gyereksereg

Volt egy kis Vaníliás karika is energiaként. :)

Kövek közötti kalandos játék

A nagylányok
Mert minden fa arra való, hogy megmásszuk!


2018. április 20., péntek

Szomorúak vagyunk :(


Kicsit szomorúan ért minket a hír, hogy a 3 fős tyúkállományunk 1 főre csökkent.
Elmentem ma tanítani, és mire hazaértem, Férj mondta, hogy már csak egyen van. :(
Tegnap még kaptak inni, tojást is tojtak...
A nyomok azt mutatják, hogy róka járt itt.
Pont most terveztük növelni az állományt, mert ezek a csajok már tényleg öregek voltak. Kb. 6 éve vannak nálunk. Mi megígértük nekik, hogy nem esszük meg őket, és nálunk végelgyengülésben fognak meghalni. Rókákra nem számítottunk. Igazából már volt egyszer ilyen élményünk, az is megviselt. Ő az egyetlen Tekla, aki megúszta. Őt azért megmentjük...
Reméljük...

2018. április 19., csütörtök

Zöldborsó főzelék

Alapvetően én nem nagyon szeretem a főzelékeket. Ritkán is készítek, mert nem jut az eszembe. Persze a családom többi tagja szereti, és amikor még az oviban és az iskolában ettek, akkor mindig volt főzelék. Mivel megnéztem az iskolában az étlapot, és ma a többi gyerek is azt eszi, ezért tegnap délután ezt készítettem.

Régebben az anyukám borsófőzeléke volt számomra a legfinomabb, de Férj úgy nem szerette, így kénytelen voltam a saját fejem után menni, és kikísérletezni, hogy hogy is szeretik és eszik meg.  Kisfiamnak vagy egyfajta mániája: "az oviban nem ilyen volt" mondatai pedig rendszeresen visszaköszönnek. Úgyhogy ma mondtam neki, hogy ilyen van, és kész. Ezt kell megenni. 
El is készítettem, de azzal a lendülettel elfelejtettem lefotózni. Pedig jó lett, mert Férj is megevett belőle egy adagot. És mivel keveset készítettem belőle (legközelebb dupla mennyiség kell!) nem maradt itthonra. A dobozukat meg elfelejtettem lefotózni. (Tegnap rohanós napunk volt, ma pedig nehezen keltünk. Én is.
De higgyétek el, hogy finom lett. 

Mert a borsót meg nagyon szeretjük. Minden formában. Levesnek, pörköltnek, főzeléknek. Ez azért nagy szám, mert Kisfiam nagyon kevés dolgot eszik meg, de a borsó közöttük van.

Éveken keresztül próbáltunk a kertünkben borsót termeszteni, de valahogy sose jött össze rendesen. Így már egy ideje nem ültetünk. A Lidl-ben egész jó zsenge borsó van, azt szoktam használni.
1 kis zacskó borsót megpároltam olajon és vízen.  Megsóztam, 2 gerezd fokhagymát belevágtam, és egy kis majorannát tettem bele (én nagyon szeretem, és majdnem mindenhez használom). Nem volt petrezselyemzöldem, de így is jó volt. Tettem bele egy nagyon kicsi vegetát, aztán, amikor jól megszottyadt :), megpuhult, akkor tettem rá egy kis lisztet és piros paprikát. Az én Férjem szereti, ha az ételnek színe van. :) - Az én anyukám nem tett bele sosem, mindig olyan halvány zöldes-fehér színben játszott, és ha hazamegyünk én persze olyan főzeléket kérek. De Férjnek így csinálom. :)
Azután öntöttem hozzá egy kis tejet, és tettem bele tejfölt. 

2018. április 16., hétfő

HETI ÜZENET 13. - Csoda

Amikor sok-sok évvel ezelőtt a egy kis iskolában dolgoztam, mindig igyekeztem valamivel meglepni a kollégáimat. Akkor találtam ki a HETI ÜZENET című részt a faliújságon, amivel próbáltam a hetüket vidámabbá, vagy elgondolkoztatóbbá tenni. Arra gondoltam, hogy mostantól hétfőként (ahogy akkor, ott is tettem) mindig megleplek benneteket egy-egy idézettel, gondolattal. Csak úgy. 


2018. április 12., csütörtök

Tesz-Veszen jártunk

A gyermekevangelizáció fontos. Ők a jövő.
Fontos, hogy örömmel és jókedvvel vegyenek részt minden olyan alkalmon, foglalkozáson, amiben megismerhetik Istent, és közelebb kerülhetnek hozzá.
Székesfehérváron két adventista gyülekezet van. Az A gyülekezetben Tesz-Vesz alkalmak vannak, ahol egy-egy bibliai történetet dolgoznak fel vidám stílusban és sok kézműves foglalkozással. A B gyülekezetben - ahová régebben mi is jártunk - pedig Bibliaismereti alkalmak vannak.

A múlt héten szombaton délután Székesfehérvárra mentünk, ahol az egyik gyülekezetben Tesz-Vesz alkalmak vannak.
A Jó pásztor példázatát vették át a gyerekek.

Minden alkalom egy közös énekléssel kezdődik, és utána a történethez kapcsolódó valamilyen játékot játszunk. Itt csak két gyermekünk ült mellettünk, Zsófia általában már külön utakon jár, tudjátok a barátnők, barátok itt is jelen vannak, meg egyébként is... most már nem sűrűn van a társaságunkban. Meg is értem, kicsit un is minket...


A tanulás után elmentünk kézműveskedni. Sok mindent készítettünk. Bárányokat, amikről nem készítettem képet. Igaz, a legtöbb képet nem én készítettem, mert nem volt rá időm. Kaptam, elkapott pillanatok.

Az egyik legnépszerűbb kézműves a varrás volt, ahol pásztortarisznya készült.
Ezt a képet én készítettem, mert olyan cukik voltak a fiúk az életemből... Nem is beszélve arról, hogy balkezesek, és mégis nagyon ügyesek voltak.
Ez egy ritka kép rólam, mert ilyet nem szoktam csinálni. De tényleg. Nem szeretek varrni, sőt ideges leszek a szótól is. De ez az, ami még belefér, mert nem voltak gombok. 



Zsófia is beállt varrni.
A legnépszerűbb azonban a pásztorsíp készítése volt bodzaágból. Hogy utána milyen hangzavar volt.... Elhihetitek, nehezen bírtuk.

A foglalkozás végén mindig van valami különleges,közös vacsora. Most vega hamburger volt. Jól fogyott.

Hangulatkép:


2018. április 11., szerda

Vidám napot kívánok!

Nagyon szeretem a virágokat, de engem valahogy nem élnek túl. Persze, ez legtöbbször az én hibám, mert elfelejtem locsolni őket, meg átültetni... Nem értek hozzájuk. Még jó, hogy Férj igen.
És akkor vannak szép virágaink. Bár én kinti virág hívő vagyok. :)
De ezt a kép olyan szép meg egyszerű, hogy csak gondoltam, megosztom veletek.


2018. április 10., kedd

Romantika jegyében

Nem olyan régen osztottam meg egy listát a Facebookomon. Ezt:

Tudom, manapság nem "divat" ez a stílus, de mivel nagy Jane Austin rajongó vagyok, és igen javíthatatlanul romantikus.... és igen, bár a legtöbbet olvastam, azért ajánlom ezeket a könyveket. Sok mindenkinek jót tenne. Többek között: Illem, udvariasság, szép beszéd, kommunikáció, önfegyelem tekintetében. De Mr. Darcy miatt mindenképp ajánlom.

Aztán nem olyan régen a Printeresten bóklásztam és találtam egy-két jó képet. És ezt muszáj megosztanom itt is. Lazításképpen, önmagam számára is, meg mert mostanában máshogy zsong és másban működik az agyam.

És mivel a nagy kedvencem a Büszkeség és Balítélet (FOREVER!!!), találtam néhány hangulatos rajzot, ami nekem nagyon tetszik. 
És tudjátok, Mr. Darcy örök!










2018. április 9., hétfő

HETI ÜZENET 12. - cukor

Amikor sok-sok évvel ezelőtt a egy kis iskolában dolgoztam, mindig igyekeztem valamivel meglepni a kollégáimat. Akkor találtam ki a HETI ÜZENET című részt a faliújságon, amivel próbáltam a hetüket vidámabbá, vagy elgondolkoztatóbbá tenni. Arra gondoltam, hogy mostantól hétfőként (ahogy akkor, ott is tettem) mindig megleplek benneteket egy-egy idézettel, gondolattal. Csak úgy. 



2018. április 5., csütörtök

Gyors hír

Bocsánat, hogy csak amolyan fél szavakra futja, meg egy-egy gyors megosztásra, de nagyon sok minden történik.
Határidős feladataim vannak, és reményeim szerint 2 év után újra, azaz hamarosan lesz új GYERMEKTANULMÁNY, aminek a témája a nagyoknál a Biblia lesz, hogyan keletkezett, mit tanít nekünk stb., a kicsiknél, az ovisoknál pedig azokat a bibliai történeteket dolgoztam fel, aminek köze van a törvényhez, a parancsolatokhoz, Isten hozzánk intézett üzenete, tanítása.
A tavaszi szünetben anyukáméknál voltunk, de én nem igazán tudom, hogy mi történt a külvilágban. Bezárkóztam egy szobába, és írtam és írtam...
Nagyon szeretnék megint valami jó, színvonalas, izgalmas dolgot az asztalra tenni.
Elég nehéz, mert akivel eddig együtt dolgoztam már nem ezt csinálja, és eléggé kevésnek érzem sokszor magamat erre a feladatra, de így is nagyon hálás vagyok, mert azért vannak emberek, akikben bízok, akikre számíthatok így is.
Szurkoljatok nekem, és imádkozzatok értem, hogy időben el tudjak készülni!
Köszönöm!


2018. április 3., kedd

Csokis-Karobos Tortaság

Ezt a sütit már néhányszor megcsináltam.
Pár éve, amikor a Tesókámék a Balatonon nyaraltak, és eljöttek hozzánk látogatóba, és az unokahúgunknak akkor volt a szülinapja, és gondoltam, gyorsan meglepem egy gyors tortával. És ez lett belőle. Azóta néhányszor már megsütöttem, ha egyszerű tortára vágytam, vagy csak gyorsan meg akartam valakit lepni.
Ő az:

Látjátok, milyen szép sárga a tésztája?
Nos, ez természetesen azért van, mert a mi, saját tyúkjaink adták ehhez az alapanyagot. A házi tojásnak nincs is párja.
Szóval, készítettem 6 tojásból egy piskótát, amolyan klasszikus formában.
Majd amíg hűlt, elkészítettem hozzá az öntetet.
1 liter tejben megfőztem 2 csokis pudingot, de figyeltem rá, hogy ne dermedjen meg, hanem jó folyós legyen. Amikor már majdnem jó lett, akkor tettem bele karobot, nem szitáltam át, hanem ahogy sikerült (azok a kis feketécske csomók azok). A karob kicsit keserűbb, így nem lesz olyan nagyon édes a sütemény. Én egyébként ezt használom kakaó helyett. A legtöbbször, MINDIG :)

Aztán középen elvágtam, és megkentem a belsejét ezzel az öntettel, majd a tetejére ráöntöttem a maradékot.
Igen rusztikusra sikeredett, de nagyon finom lett.
Biztosan fogok még csinálni ilyet...

2018. április 2., hétfő

HETI ÜZENET 11. - Szivárvány

Amikor sok-sok évvel ezelőtt a egy kis iskolában dolgoztam, mindig igyekeztem valamivel meglepni a kollégáimat. Akkor találtam ki a HETI ÜZENET című részt a faliújságon, amivel próbáltam a hetüket vidámabbá, vagy elgondolkoztatóbbá tenni. Arra gondoltam, hogy mostantól hétfőként (ahogy akkor, ott is tettem) mindig megleplek benneteket egy-egy idézettel, gondolattal. Csak úgy.