2015. november 28., szombat

Hálás vagyok #24.

Minden hét csupa-csupa izgalom, és talán nem túlzás azt mondanom, hogy túlélés.
Most éreztem először azt, hogy fáradt vagyok, hogy elfáradtam, és sokszor volt úgy, hogy ezt nemcsak lelkileg, de fizikailag is. De persze az ember megy, csinálja, és teszi a dolgát, mert egy hős :), mert mi lenne más egy anya, feleség?
Persze, ebben a sok-sok fáradtságos napban is sok öröm ért. 
Néhány közülük:
  • Hétfőn és Kedden Férj itthon volt szabadságon, és nagyon jó volt.
  • Megvásároltuk a karácsonyi ajándékot mindenkinek, és örülök, hogy túl vagyunk rajta.
  • Kaptam szülinapi ajándékot, ami nem most lesz, de már most örülök neki :)
  • Kata kedden és pénteken Zsuzsa barátnőmnél volt addig, amíg elmentem a kezelésre.
  • Végre VÉGE a kezelésnek! :) Nem igazán érzem, hogy használt, de majd meglátjuk.
  • Kata-napot tartottunk, és sok-sok gyurmát kapott a gyerek, mert hogy gyurmamániás. Akárhol járunk, mindenhonnan "lenyúl" egy kicsit. 
  • Kisfiam rajza önmagáról - felhívnám a figyelmet a szempillák ábrázolására!!!!
  • Ismét jó hittan órákat tartani és beszélgetni a gyerekekkel.
  • Napfürdőző macskákat fotózni.
  • Káposztás tészta, az én kedvenc ételem, amit nagyon-nagyon-nagyon szeretek.
  • Zsófiával keresztet készítettünk és virágokkal dekoráltuk.
  • Zsófia jelentkezett egy matekversenyre. Egész ügyes :)
  • Karácsonyi ihletésű és jellegű oldalakat, blogokat nézegetni.
  • Anyukámat felköszönteni a születésnapján. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT ANYUKÁM!!!!
  • Kata folyamatosan és állandóan beszél, és sok energiája van, és közben jókat szórakoztunk.
  • Nimród is sokat beszél, és még sokkal fárasztóbb, mint általában szokott lenni. De nagyon bírom, hogy olyan csacsogó.
  • Zsákba gyűjtögetni a használt ruhákat és játékokat, amiket majd odaadunk rászorulóknak.
  • Elkezdeni nagytakarítani, amit nagyon élvezek, csak nincs rá időm.
  • Zsófia elment látogatóba az osztálytársához, és jól érezte magát.
  • Beszélgetni egy barátnőmmel telefonon, jó volt.
  • Zsófia iskolájában most Minyon-láz volt. Az volt a dekoráció, amikor Nimróddal voltunk iskolalátogatóba, és az iskolásokkal is készítettek fotót. És én is Katával, ha már ott jártunk :)
  • Gyerekekkel közösen mesét nézni (még mindig Dóra a kedvenc).
  • Nimródka lelkes beszélgetése a leendő tanítónénijével. Nagyon cuki volt.
  • Majdnem minden este sikerült korán lefeküdnöm :) Ez persze a fáradtságtól volt, de akkor is jó volt időben lefeküdni, és korán kelni.
  • Gyerektanításon Sámuelről tanulni, színezni és kézműveskedni.
Boldog új hetet nektek!

2015. november 26., csütörtök

Mert egy gyermek születik nekünk...

Ha még nem mondtam volna elégszer :), akkor most elmondom ÚJRA, hogy nagyon boldog vagyok, hogy hittant taníthatok. Bár én azt szoktam mondani, hogy nem hitet, hanem Bibliaismeretet tanítok, mert hogy a hitet nem lehet tanítani. De úgy megtanítani egy-egy történetet, hogy az jól megmaradjon, és meg is értsék a lényegét, a tartalmát, a mondanivalóját, és benne az Úr csodálatos erejét és hatalmát, nagyon nagy élmény.

Hamarosan meg fogom osztani azokat a feladatokat is, amit a többi gyermekkel készítettünk, mert tény és való, hogy amikor több gyerek van, nehezebb úgy beosztani az időt, hogy kézműveskedésre is legyen idő. 
Jelenlegi helyzetemben ezt Zsófia lányommal tudom megvalósítani. Vele amúgy is könnyebb haladni, hiszen sok történetet ismer a Bibliából, de azért jó, hogy újra és újra megerősíthetjük azt, hogy milyen az Úr jelleme, és hogy Jézus hogyan szeret minket.
Tényleg nagyon élvezem. 
Örülök, és hálás vagyok, hogy ezt csinálhatom, mert nagyon élvezem. (Ha nem mondtam volna még.)
Persze, nem mondom, hogy nem örülnék, ha több gyerekem lenne, mert sokkal motiválóbb, és jobban lehet haladni, mint mondjuk 1-2 gyerekkel, de nem vagyok telhetetlen, ennek a lehetőségnek is nagyon örülök.
Kicsit azért nehezebb, mert Kata miatt nagyobb szervezést igényel, és folyamatosan úton vagyok. 
De ez sem akadály! :)

Visszatérve, Zsófiával a múlt alkalommal Ézsaiás prófétáról beszélgettünk, hogy megjövendölte Jézus születését. Készítettünk feladatokat hozzá (majd szünetben talál lesz időm megosztani a feladatokat is), színezőt, de a kézművest mindig úgy próbálom megcsinálni, hogy látványos legyen, és megmaradjon. Élményben is és történetben is :)

Az alapige Ézsaiás prófétának ez a próféciája volt:


Olyan kifejezésekről beszélgettünk, mint a csodálatos, tanácsos, erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség fejedelme.
Aztán pedig készítettünk hozzá egy keresztet. Tudom, hogy születéstörténetre utal, de azt fontosnak tartom, hogy a gyerekek is tudatosítsák azt, hogy Jézus nem elsősorban megszületett, hanem életét adta értünk. Érte is.
Ezért készítettem ezt a rajzot. Lehet mozaikozni, belerajzolni a kis babát, de mi jelen esetben belemásoltuk az ige elejét, hogy kicsit az írást is gyakoroljuk :)


Aztán pedig készítettünk egy keresztet, ezt:

Rajzoltunk, majd kivágtunk egy keresztet, aztán ezzel a remek találmánnyal színes papírokból nyomtunk virág mintákat. Zsófia az ősz színeit kérte, így azokat választottuk ki. Aztán felragasztottuk.
Jó találmány ez! :)
 Hamarosan folytatom, és mutatom, hogy mit készítünk.

2015. november 21., szombat

Hálás vagyok #23.

Hát, ezen a héten sem unatkoztunk. Nem is igazán volt időm írni, mert minden nap mentem valahová, és legtöbbször csak délután estem haza.
Sok élményben volt részem ezen a héten is. Csak győzzem leírni :)




  • Vendégségben voltunk, ahol a gyerekek nagyon jól érezték magukat, és olyan hangosak voltak, hogy talán a szomszédok sem értették, hogy mi a kiabálás oka és tárgya. De ahol sok a gyerek, ott nincs csend.
  • Kata megtalálta a 2 évvel ezelőtt karácsonyra kapott cicás-kutyás sapkákat, amelyeket felváltva hord, és persze nyávog is hozzá, mert stílusos a gyerek :)
  • A még meglévő, egyetlen rózsa a kertünkben.
  • Még mindig lelkesen úszik a kisfiam és egyre ügyesebb.
  • Kata ezen a vendégségen labdán áll és egyensúlyoz, a vendéglátónk, Zsuzsa pedig partner volt ebben.
  • Pogó kutyánk lelkesedése, és állandó "simogass meg légyszi"-kényszere.
  • Palacsinta-party :) én is és anyósom is azt sütött és meg sem beszéltük.
  • Férj iskolában volt, és nekem kellett begyújtanom esténként. Jean nagyon szófogadó és már nekem is jól megy. Szeretem a meleget.
  • Sétálni Móron a parkban, és tájat és halakat fényképezni.
  • Nimródkám lefestette magát az oviban és bár meglepő módon kék szemet festett magának, de azért a szempilláit jól megrajzolta :)
  • Férjjel elkezdünk együtt olvasni egy könyvet, amelyet nagyon élvezünk.
  • Elkezdtem gondolkozni a karácsonyi ajándékokon. Van akinek már megvan :)
  • Megvettem a csoki Télapókat, és bár a gyerekek megtalálták :), nem kérték el, mert tudják, hogy az övéké lesz és a csizmájukba kerül.
  • Zsófiának a rajz-szakkörön készített munkáit látni az iskolában kirakva. Persze hogy nagyon büszke vagyok rá!
  • Sok-sok Dóra és Eperke mesefilmet nézni. Hogy őszinte legyek, kicsit már unom is.
  • A héten is örömmel menni és várni a hittanórákra. Jó volt. Szeretem, szeretem, szeretem. ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ 
  • Kezelésre jártam a héten (az ínhüvely-gyulladásom miatt - és még a jövő héten is fogok), és tudtam olvasni. Még ha csak a telefonomon is.
  • Nimródkámmal iskolalátogatóban jártunk, és nagyon élveztük.Oly annyira, hogy már most várja az iskolakezdést. Pedig még van néhány hónap addig :)
 
  • Nimróddal gyalogolni, mert vele nagyon lehet és szeret is.
  • Ibolyát látni a már zord idő kezdetén. 
 Szép új hetet!

2015. november 14., szombat

Hálás vagyok #22.

Ez egy mozgalmas hét volt. Tényleg elfáradtam és nem igazán volt időm semmire a héten. Kicsit szétestem, nem értem utol magam és meglepő módon Férjjel is alig jutott időnk egymásra. Ráadásul a héten sikerült kicsit kiborulnom, ami ritkán van, de most nagy műsor volt... Úgyhogy most nagyon örülök, hogy vége van ennek a hétnek. :)
Nem mintha nem lennék hálás sok mindenért, hiszen ezen a héten is részese voltam sok élménynek. 
  • Nimródkám bátran ment a nagy vízbe úszáson. Oly annyira, hogy nem lehetett kiszedni onnan. Nagyon büszke voltam rá :)

    • Legalább tízszer összepakolni a gyerekek után az építőkockákat. Mert ugyan ők hősiesen összepakolták, kis Kata jön, és kiborogatja. Na, akkor nem nagyon vagyok hálás, de ha nem lépek rá egy kockára, az már hálával tölt el.
    • Egy jó cikk, ami végre nem arról szól, hogy adjunk meg mindent a gyereknek, meg hogy ő legyen a főnök, és hogy a gyerek legyen a főnök a családban. 
    • Lyukas órában Móron az utcákat járni és macskakövet és templomot fényképezni. Móron nagyon sok szép épület van, és szeretem fotózni.









  •  Hallgatni "a fák lehulló levelének lágy neszét" :) és nézni, ahogy a szél körbe forgatja a leveleket. A gyerekeknek nagyon tetszett.
  • Férjjel szülőire mentünk az oviban, ahol Nimródról csupa jót mondtak. Ez azért meglepő, mert sokat küzdöttünk érte, vele és azért, hogy jó, hogy már jókat mondanak róla :)
  • Férj egyik nap meglepett azzal, hogy itthon várt, és kitakarította a szobát, meg felporszívózott. Ez nagyon jó dolog volt.
  • Zsófia rajz-szakkörre jár az iskolában és mindig kiállítják a rajzait. Tényleg nagyon aranyos és nagyon kreatív gyerek. És élvezi is.
  • Ráadásul a gyermekem szerelmes is. De erről nem írnék többet, mert hát ugye ehhez nem adta engedélyét, de tény és való, hogy nagyon aranyosak. Az iskolás szerelem mindig is jó dolog. Ti is emlékeztek az iskolás kori szerelmetek nevére? 
  • Eszembe jutott ez a vers:
 
  • Rákattantam erre a sorozatra, és meglepő módon jót szórakozom rajta. Szeretem a krimiket és a nyomozós sorozatokat. Ebben azt szeretem a legjobban, hogy kicsit más az egész felépítése, inkább amolyan "entellektüeles" nyomozós-krimi. Jó hangulata van. Bár azért meg kell mondanom, hogy nagyon várom, hogy megnézzem az új James Bond filmet.
  • Kétszer tudtam úgy fürdeni a héten, hogy Férj elszórakoztatta a gyerekeimet. És ez egy nagyon nagy élmény nekem :)
  • Katával Dóra a felfedező című mesét nézni, és a Daddy Finger című angol dalocskát hallgatni unalomig. Nekem unalom, neki élvezet :)
  • Férjjel ülni egymás mellett a fotelben és csendben lenni. (Ez leginkább azért van, mert túl fáradt vagy és ő is az, és nem bírsz kommunikálni, mert legszívesebben aludnál, de olyan jó csendben együtt ülni, fogni egymás kezét, és a csendes hallgatni.
  • Hittan órán Mózes életére 5-öst adni! :) Nagyon szeretek ötöst adni :)
  • Zsófiával a szombatról beszélgetni.
  • Örülni a tyúkoktól összeszedett tojásoknak, amiből később sütiket készíthetek.
  • Pénteken annyira belelendültem a főzésbe és a sütésbe, hogy sok mindent készítettem: (pizza, pudingos sütit, túrós kalácsot, szójacsíkot)




  • Szombaton a régi gyülekezetünkbe elmenni, és ott tölteni a szombatot. Aztán a gyerekkel kimentünk a játszótérre, amit nagyon élveztek. De sajnos jött a forgószél-szerű valami... Ám az a kis idő igen jól telt.
Boldog új hetet nektek!

2015. november 10., kedd

Cuki rajzok

Tudjátok ugye, hogy mennyire szeretem a cuki, aranyos rajzokat. Nem olyan régen találtam őket, és annyira édesek? Ugye? Lehet gyakorolni, mert nagyon egyszerű rajzok, és könnyen másolható.






Természetesen a Printeresten találtam őket :)

2015. november 7., szombat

Hálás vagyok #21.

Vannak olyan hetek, amikor úgy érzed, hogy semmi sem történt, pedig dehogynem! Mindig történik valami különleges egy ember életében, nem is beszélve egy család életéről...
  • Miután hazajöttek anyukámtól sokáig ölelgetni és puszilgatni őket. Nagyon jó kis szombati esténk volt, jókat játszottunk, nevettünk.
  • Reggel mindenki átjött hozzám, és készítettünk egy amolyan közös, ébredős, bújós szelfit :) Nagyon szeretem. 
 

  • Férj itthon volt hétfőn, és ennek mi nagyon örültünk. 
  • Meg annak is, hogy Jean (az új kazánunk) munkába állt. Már nagyon szükségünk volt egy jól működő kazánra, az előző nagyon régi volt, és elég rapszódikusan működött. Jeant nagyon szeretjük :)
  • Férj és Gyerekek este közösen hordták be a fát és utána sötétben fogócskáztak.
  • Bár reggel fázva indultunk, de napközben nagyon élveztük a még szép és jó napsütést. Csodálatos dolog őszi időben sétálni, napfürdőzni :) és hogy a gyerekek még kint lehetnek egy kicsit, miután hazajöttünk az iskolából és oviból.
  • Színpompás levelekben gyönyörködni és ugrálni benne. (ezt inkább a gyerekek tették)
  • Nimródkám rendszeres szerelmi vallomásaiban fürdőzni - ezt nagyon élvezem :)
  • Továbbá, hogy büszkén vállalja azt mindenki előtt, hogy ő nem eszik húst. Az oviban ugyanis mondták neki, hogy "aki nem eszik a Máron napi libából nem lesz erős",  a kisfiam azt válaszolta: Én akkor sem eszek! Büszke is voltam rá!
  • Kislányom egy nap nagyon sok ötöst hozott haza, így a matekból kapott 4-es már fel sem tűnt :)
  • Nem is beszélve arról, hogy ez a hét elég nyávogásmentes volt részéről, ami egy nagy öröm nekem és hálás vagyok érte.
  • Zsófia kérése: "Anya, ha apa hazajött az iskolából, és én már elaludtam, mindenképpen jöjjön be, és pusziljon meg." :) :) :) - mert hogy itt is nagy a szerelem kérem!
  • Tarhonyát főztem a gyerekek kérésére virslipörkölttel. Ez az étel mindig pillanatok alatt elfogy. Nem is értem!
  • Felfedezni, hogy néhány kilóval mínuszban vagyok, mert egy-két ruhám lötyög rajtam :)  
  • Férjtől csokit kapni... 
  • Örömmel menni a hittan órákra, mert a gyerekek nagyon aranyosak, és jól kijövünk egymással.
  • Mákos kalácsot sütöttem a fiúk kérésére.
  • Jó melegben tölteni a mindennapokat (köszi Jean!)
  • Nimróddal úszni menni és büszke lenni arra, hogy már a nagy vízbe is belement!  Még ha csak pár percre is :) Egy hős volt!

  • Anyósom sóskát főzött krumpligombóccal és jó sokat ettem belőle.  
  • Kata cuki beszólásain kuncogni.
  • Férj hamarabb jött haza az iskolából egyik nap, és mi ennek nagyon örültünk. Így ő fürdethette meg a gyerekeket, míg én megnézhettem a Konyhafőnököt.
  •  Zsófival együtt nézni a Konyhafőnököt.
  •  Kicsit pakolgatni és rakosgatni a lomokat, és bár kevesebbnek tűnik, de néha olyan, mintha nem haladnék. Ám minden kicsiért hálás vagyok!
  • Paca nyuszinknak valahogy  sikerült kilógnia a házából, így akciódús, sötétedés utáni nyomozás és üldözés folyt utána. Én speciel halálra izgultam magam, nehogy eltűnjön, zseblámpával vigyáztam, míg Férj hazaért, és próbáltuk megfogni. De már a helyén van, így megnyugodtam.
  • Vadast főzni :)

2015. november 6., péntek

Vegaságom nagy kérdései 3.

3. kedvenc kérdésem:
Akkor csak salátát szoktál enni?

Nem, kérem, nemcsak azt!!! Noha oda vagyok a salátákért és szívesen eszem és fogyasztom, mert fantasztikus ízeket lehet összerakni, de nem ez a fő táplálékunk. 
Ezt, bocs, de azok szokták mondani, akik nem tudnak mit kezdeni a vegaság helyzetével. Emellett persze azt is hiszik, hogy zabízű a szánk, mert ilyeneken élünk. 
Pedig a vegetáriánus étkezés tényleg változatos. Már ha belevetjük magunkat igazán.

Nálunk a családban csak mi vagyunk vegák. Senki más. Azaz az egyik unokatestvérem barátnője is az.
Természetesen, amikor a családom értesül erről a döntésemről, teljesen kiakadtak, megijedtek és féltek a helyzettől. Az anyukám leginkább, akinek nagyon szerettem a főztjét gyermekkoromban, és most is vannak kedvenceim, amióta magamra, magunkra főzök, sok mindent máshogy csinálok, és más íze lesz. Anyukám küzd az egész helyzettel és nem kreatív ahhoz, hogy újakat alkosson. Ám az új ételeket szereti megkóstolni :)
Elég nehéz neki alapból is főzni, mert apukám sem könnyű eset, elég válogatós, ráadásul nem ehet meg mindent, nem bír el mindent a szervezete, a gyomra. 

Az anyósom ellenben, aki remek szakács és cukrász is - amolyan egyszerű, de nagyon ügyes háziasszonyféle, - élvezi, hogyha kitalálhat nekünk valamit. És mindig kitalál valamit. :) :)
Amikor Férjjel összeházasodtunk, tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom, mert én nem tudtam főzni, anyósom meg magasra tette a mércét, mert TÉNYLEG nagyon jól főz, és nem csak illemből mondom. Már most elég jó vagyok én is benne (csak így szerényen), de azért még messze nem érem utol őt. 

De aminek nagyon örülök, hogy Anyósom is szereti a salátákat, és sokat készít. Mindig van az asztalon valamilyen saláta. Merthogy salátát (majdnem) minden zöldségből lehet készíteni.
Az én nagy kedvencem egyébként a paradicsomsaláta, minden mennyiségében :) 

Emlékszem, hogy amikor már vega voltam, és bementem néhány étterembe vagy talponállóba, akkor kizárólag olyan vegás ételek voltak, mint rántott sajt, gomba és paradicsomos tészta. Meg saláta. Mivel se a gombát, se a paradicsomos tésztát nem igazán kedvelem, maradt a rántott sajt és a saláta. Hát... jó kis kombináció. De én azt gondolom, és nem akarom megbántani a szakácsokat, de lehetséges, ha nem biztos, hogy együtt sütik a húsokkal ezeket... :(
Merthogy a vegát nem tisztelik, nem fogadják el, vagy legyintenek, vagy nem normálisnak tartják, vagy hülyének (ha még a gyerekedet is így neveled, meg főleg!), esetleg röhögnek rajtad, és mindenféle megjegyzéseket tesznek.
Mondjuk én már ezen túl vagyok.
Úgyhogy üzenem:
Egyébként akár vega valaki, akár nem, vendégségben mindig van saláta. Vagy nem? Minden asztalra kerül, mert valahogy szokássá vált. Azt szokták mondani, hogy jó kiegészítője a húsnak, vagy egyéb zöldségeknek. Sőt, hogy tovább menjünk, a fogyókúráknak is nagy szereplője (én még mindig az életmódváltásban hiszek!), és persze a vegák alapeledele :)

De tudjátok, mindig nagy kérdés nekem, hogy például amikor egy 3 és fél csillagos szállodában nyaralsz, és ott nem tudnak neked adni vega ételt, sőt megijednek a vegaságodtól (ez 9-10 éve volt a Balaton mellett), akkor ez azért elgondolkodtató... Hogy egy hétig brokkoliból lehetett választani sárgarépával... Én egyébként nagy brokkoli-rajongó vagyok, de még én is meguntam, hát még Drága Férjet, aki nem az :(

És csak úgy mondom, végre megnéznék egy olyan főzős műsoros versenyt, amiben vega kajákat főznek...

2015. november 5., csütörtök

Lelkesedésemről

Itt és Most jön az, hogy népszerűsítem azt, amit csinálok!
Nagyon szeretem és nagyon jó érzés gyerekekkel Isten dolgairól beszélgetni. Látni őket, ahogy formálódnak, gondolkodnak és kérdeznek. Én pedig alapvetően függő vagyok e tekintetben! De tényleg!! (Kérdezzétek csak meg a Férjecskémet!)

Őszintén szólva, nem igazán szeretem a Hittan kifejezést sem, mert a hitet nem lehet tanulni. A hit Isten ajándéka, és azt én, személy szerint veszem komolyan. Az én döntésem, hogy a hitemet, a hitéletemet, a hitvallásomat komolyan veszem. Ezért én jobban szeretem azt mondani, hogy Bibliaismeretet tanítok. A Biblia történeteit, tanulságait, felismeréseit beszélem meg a gyerekekkel, és ezt próbáljuk meg kreatívan feldolgozni, hogy meg is maradjon és ragadjon a gyerekekben.
Én mindent megteszek ezért, és nagyon élvezem...



2015. november 3., kedd

Őszi hangulatú mandala


Őszi hangulatú mandala-szerű rajzok. Nem én rajzoltam, a neten találtam, de nagyon tetszik, hogy ilyenek. A kör alakúakat valamiért nem annyira szeretem. Azt hiszem ezeknek még Poirot is örülne :)
Ezek tetszenek nekem is. Azt hiszem, mi is megcsinálunk majd néhányat itthon.
Jó színezést!









Egy 15 éves leány alkotásai :)

Jó pár évvel ezelőtt (kb.8)  ismertem meg ezt a kislányt, akinek az alkotásait szeretném megosztani veletek.
Az apukája be volt osztva hozzánk szolgálatra, és mindig hozta magával ezt a kedves, aranyos kislányt, aki az istentiszteletek alatt mindig rajzolt és csodálatos dolgokat. Már gyermekként látszott, hogy tehetség van benne. Ez mondjuk nem meglepő, mert az anyukája is az.
A kis/nagylány még csak 15 éves, de már most nagyon tehetséges szerintem.

Fantasztikusak a portréi. Még akkor is, ha én személy szerint nem ismerek fel mindenkit rajta :) - Nem ismerem már a mai fiatalok kedvenceit :)


 
 
 
 
 Egy kis másfajta hangulat:

 
 
 

Mesehősnők (Hófehérke és Hamupipőke)
 
AZ én személyes kedvenceim:
 A főkedvenceim - nemcsak a macskák miatt :)

Sok sikert Laura, és csak így tovább!