2014. július 30., szerda

Eláztunk

Még megvagyok...
Az a helyzet, hogy Bózsván vagyunk még, és nincs túl jó internetkapcsolat. Ami nem jó, bár szívesen megosztottam volna egy-egy nap eseményeit, élményeit veletek.
(Most is csak azért sikerült, mert a magnós osztályt vezető emberke (aki a táborban a hangfelvételeket készíti) Nagy Őm legjobb barátja, és most kicsit kiváltságos helyzetben vagyok. Gyorsan be is jöttem, hogy üzenjek nektek az éteren keresztül, hogy még megvagyok, és nagyon jól érezzük magunkat. Szabadság fíling van, meg nyugalom, pihenés és miegymás.
Ha hazamegyünk, részletesen fogok mesélni, most nem tudok.
Kata baba a ház előtt alszik, Zsófi és Nimród éppen valahol szabadon éli világát, a szó jó értelmében.
Nagyon élvezik a szabadságot, a jó levegőt, a túrákat, a barátságokat, az élményeket...
Mi is.

Legutolsó hatalmas élményünk az volt, hogy Kőkapura indultunk kisvasutazni. 
Természetesen menet közben, az erdőben elkapott minket az eső, így szó szerint úgy eláztunk, hogy csak na. Értsd: "ronggyá áztunk".
Így néztünk ki:
Ázottan érkeztünk a kisvasút állomásához.

Kisvasutaztunk - Kata nézéssel

Ennyi.
Most mennem kell finomakat enni...
Amikor tudok, újra bejelentkezem.
Üdvözlet Bózsváról!!!!!!

2014. július 16., szerda

CTR+ALT+DEL = Érdekes

Ugye mondtam már, hogy nagyon szeretem az írógépeket? Ez az érzés azóta sem változott. Mindig is vágytam egy régi fajta írógépre.

Viszont ma már másra használják a jó kis írógép-gombokat. 
Meglepő módon már ékszereket is készítenek a régi írógépek gombjaiból. Én nem vagyok egy ékszergyűjtő - nem is hordok semmilyen ékszert, mert nem szeretem.
De ezt, amikor megláttam, úgy döntöttem (Mily kegyes tőlem!), hogy tetszik.
Valószínűleg köze lehet az írógépekhez :)

Ötleteket itt és itt találtam.

2014. július 11., péntek

Muszáj megnéznem!!!!!!!!

Már biztosan meg sem lepődtök, amikor egy ilyen filmet ajánlok, de nincs mit csinálni, a tények azok tények! :) Bájos és izgalmas - Populaire kisasszony



NAGYON VÁROM, HOGY MEGNÉZHESSEM!

Régis Roinsard filmje a hatvanas évek klasszikus francia vígjátékainak világába röpít vissza minket. A recept igen egyszerű: végy egy univerzális történetet (titkárnő bonyodalmas románca szívtipró főnökével), adj hozzá a kornak megfelelő látványt (autók, ruhák, használati tárgyak, bútorok) és zenét, keverj bele némi francia eleganciát, háborús emlékeket, plusz egy kis lélektani drámát, végül szórd meg jól humorral, kicsit abszurd szituációkkal - voilà (ahogy a franciák mondják), kész is!

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!
Igen ám, de a huszonegyedik századi néző bevonásához ez még nem elegendő, eddig unalmas, általános, nincs benne semmi extra. Láttuk már vagy százszor a bájos, esetlen fruskával és a jóképű, kicsit zord vagy néha közömbös, ámde lelke mélyén érzelmes férfival egyetemben. Azonban Roinsard és írótársa megtalálták azt a témát, eszközt, amitől a Populaire kisasszony sodró lendületűvé, különlegessé válik - viszont nem lesz sem idegesítően bárgyú, sem borzasztóan egyszerű vagy bugyuta.

Tudniillik Rose Pamphyle, bár titkárnőnek csapnivaló, rendkívül gyors gépírói tehetséggel rendelkezik, amit új főnöke, az apja biztosítási cégét vezető Louis Échard fedez fel, és elhatározza: bajnokot farag titkárnőjéből. Méghozzá gyorsgépíró világbajnokot (nem képtelenség, valóban léteznek ilyen versenyek az 1930-as évek óta - csak mára az írógépet felváltotta az okostelefon billentyűzete). Innentől kezdve a romantikus-nosztalgikus történetet edzésprogramok, gépelési gyakorlatok, zongoraleckék és fogadások színesítik, majd nagyjából a felétől igazi sportközvetítéssé avanzsál a film. A tét nagy, az utolsó percekig feszített, izgalmas versenyen a néző akaratlanul is drukkol Rose-nak.


Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Mert a Populaire kisasszonyt nem lehet nem szeretni: nevettető és lebilincselő, kedves színkavalkád, amely garantáltan mosolyt csal mindenki arcára.


Klikk ide!
Populaire kisasszony (Populaire)
színes, feliratos, francia vígjáték, 111 perc, 2012

Rendező: Régis Roinsard
Forgatókönyv: Régis Roinsard, Daniel Presley
Operatőr: Guillaume Schiffman
Vágó: Laure Gardette, Sophie Reine
Zene Rob d’Orlando, Emmanuel d'Orlando
Látványtervező: Sylvie Olive
Producer: Alain Attal

Romain Duris (Louis Échard)
Déborah François (Rose Pamphyle)
Bérénice Bejo (Marie Taylor)
Shaun Benson (Bob Taylor)
Nicolas Bedos (Gilbert Japy)









Sünink

Egyik  este a kutyánk megállás nélkül ugatott. Egyébként is szokott, mert Puli-vére nagyon hajtja, és valahogy mindig örömét leli abban, hogy hangos legyen. Ez nem mindig esik jól pl. hajnalban.
De az az igazság, hogy egy idő után ez idegesítő.
Így kimentem megnézni, hogy miért ilyen hangos a Kánya-porta.
Nos, ő volt az oka:

Bátor férj fogja a kis édit.
A vicces az, hogy a gyerekeim az oviban a Sünis csoportba járnak.
Így még egy élmény.

2014. július 7., hétfő

37 éves barátság 2.

Kirándultunk Csókakőre.
Kicsit kinyúltunk...

Két család 12 fő
Focicsapatnak is beillenénk...

2014. július 6., vasárnap

37 éves barátság

Napok óta arról szól az életünk, hogy megyünk valahová, aztán itthon beesünk az ágyba.
Program program hátán, és még szabadságon sem vagyunk. :)
Igazából ez a hét az izomlázról, a hátfájásról, a fáradt agyakról, a megfázásról, a látogatásokról, a szülinapozásokról és barátságokról szól.
Jó hét, csak kicsit elfáradtunk.
Csak el akartam újságolni, hogy VÉGRE, MA találkozhatok a barátnőmmel, aki Amerikában él. Óvodás kori barátnőm Ő, egy osztályba jártunk, és a mai napig tartjuk a kapcsolatot.
5 éve nem voltak itthon, és már nagyon várjuk, hogy lássuk egymást.
Mégiscsak a legjobb barátnőm!
37 éves barátság van a hátunk mögött.
Ez igazán szép nem?
Izgatott vagyok, és már nagyon várom. JÓ sokan leszünk, mert neki 5 gyereke van, így ők 7en, meg mi 5en, jó kis csapatot tesz ki! :)
Majd mesélek!!!!
Most éppen nagyon szorgoskodom és várom őket mindenféle finomsággal.

2014. július 2., szerda

Fantázia nélkül

nem érdemes élni.
Én gyermekkoromban soha nem unatkoztam. Mindig találtam magamnak valami játékot, elfoglaltságot. Az én gyerekeim szájából sokszor elhangzik: Unatkozom, mit csináljak?
Nálatok is elhangzik ez a mondat?
Még úgy is, hogy van program, feladat, tennivaló?

Mivel napok óta nem alszok (ma sikerült a legkevesebbet produkálnom az elmúlt hét alatt - 1,5 óra!), nem igazán jut időm és energiám a gyermekeimnek programot szervezni. Mondjuk ők is betegek, és nekik sincsen kedvük hozzá. Kata baba meg főleg nagyon nyűgös. Így ez a gondolat most duplán igaz nálunk.
Ugyanis kicsit amolyan "Mindenki kibontakozhat, vér ne folyjon, és ne verekedj!" játékot nem játszhatnak. Elég jól sikerül.
(Mondjuk így, hogy Zsófia nincs itthon, nincs is vita és veszekedés.) :)


"Sok szülő aggódik, hogy a gyereke unatkozik, ezért telezsúfolják a napját programokkal. Pedig az üres órák tanítják meg a gyerekeknek, hogyan teremtsék meg a saját boldogságukat."


idézet az "Over-scheduled Child" című könyvből

Én személy szerint nem is tartom helyesnek ezt. Egyszer láttam egy riportot, amikor a Polgár lányok apukája  edzette az unokáit. Minden percüket beosztotta. Sakk és ping-pong, pihenésként fejben sakk, meg a tanulás, de nem tudom... Lehet zsenik és remek sportolók lesznek, de én jobban szeretem, ha GYEREKEK!