2015. július 21., kedd

Balatoni érzések

Már egy ideje nyaggattak a gyerekek, (főleg Zsófia), hogy szeretnének elmenni a Balatonhoz.
Kb. 6,5 éve voltunk utoljára. Tényleg régen volt.
De úgy gondoltuk, hogy "üsse kavics"!, jöjjünk el néhány napra.
Balatongyörököt választottuk, mert ez a kedvenc településünk. Nagyon szép hely, és sok mindent lehet itt csinálni.

Már 3. napja vagyunk itt, és eléggé fáradtak vagyunk mi felnőttek.
A gyerekek persze bírják energiával, és mindenféle ötletet találnak ki szabadidejük kellemes eltöltéséhez.
Leginkább a szüleik idegeivel szeretnek játszani :), ami nekünk annyira nem jó. De azért mindent megteszünk, hogy lefáradjanak. Így is mindig korán kelnek.
Ezért ma úgy döntöttem, hogy egy kicsit én kelek hamarabb.
Most kint ülök a teraszon, nézem a hajnali Balatont, hallgatom a madarak csicsergését, lélegzem a friss, kellemes korai levegőt, (mert néhány óra múlva már szakadni fog rólunk a víz), és azon gondolkodom, hogy szép a Balaton, de valahogy nem az én világom. (Bocsánatot kérek a Balaton-kedvelőktől.)
Szívesen eljöttem ide néhány napra, mert van hová menni. Ti. én nem annyira szeretem a strandolást. Biztos ez az oka, ennek ellenére minden nap megyünk a gyerekekkel.
Amikor Férjjel voltunk még kettesben, szinte csak túrázni mentünk, mert annyi látnivaló akadt itt a környéken. De a gyerekek miatt az ember bevállalja a nemszeretem dolgokat is :)

Igazából jó itt, de már vágyok haza.
Ha őszinte akarok lenni (és miért ne lennék az?), akkor Bózsva inkább az én kedvenc nyaralási helyem. Onnan nehezebben jövök haza. Jobban szeretek ott lenni.

Mindenesetre azért a strandolási programok mellett mindig igyekszünk valami mást is kitalálni a gyerekeknek. Voltunk Afrika Múzeumban Balatonedericsen, tegnap bevettük a szigligeti várat dög melegben és leégett vállal :( ma hajókázni megyünk, úgyhogy program az van.
Meg meleg is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése